Nos, llill ihletett vagy hogy is mondjam. Pont akkor jöttek össze a dolgok,mikor őt olvastam...EZ a biztos-van-valaki-aki-éppen-rám-gondol dolog...Van aki épphogy kívánja hogy igen,legyen már valaki aki rám gondol,kelljek már valakinek,álmodozzon már rólam valaki.Úgy ahogy én is teszem, mert van,aki körül naphosszat forognak a gondolataim.Akire elalvás előtt gondolok, aki eszembe jut egy-egy előadáson,vagy a metrón,vagy fürdés közben, evés közben,mikor kimegyek a büfébe, vagy mikor vicces-narancssárgát varázsolok a higanykettőből...
De olyan is van, aki éppen azt kívánja, hogy bárcsak ne kellene úgy valakinek, bárcsak ne tenne meg érte az illető bármit...Bárcsak ne szeretné ennyire...Mert velem most ez van(hhaha nyilván nem véletlenül írom most ezt le...). Akit szeretnék, hogy körülöttem forogjanak a gondolatai, biztos nem is gondol rám soha, viszont akit meg nem szeretnék, még tudatja is velem, hogy milyen jó kedve lett attól, hogy rám gondolt..Miért? Ez az egyik kérdésem.A másik meg az, hogy én ennek miért nem tudok örülni? Miért ellenkezek az ellen, hogy én tegyem ki valakinek a gondolatai egy részét a metrón, előadáson,elalvás előtt...?
Na igen,ez vagyok én: mindig az kell és akkor,aki és amikor nem lehet:( A visszautasításommal pedig elüldözöm magam mellől azokat,akiknek valaha jelentettem bármit is... Telhetetlen KisJ...
Amit egész héten akartam, hogy kicsit "elkergessem" magam mellől,tegnap bekövetkezett,és én nem vagyok ettől boldogabb..De azt hiszem azért,amit az egyik legkedvencebb legkedvesebb barátom mondott nekem: "túl sokat törődünk másokkal, és nem vesszük észre, hogy emiatt pont nekünk a legyszarabb"...:(
Szóval én csak abban bízok, hogy egyszer végre lesz egy kölcsönös gondolatpartnerem,akivel netalántán egyszerre gondolunk egymásra elalvás előtt, akinél nem fog zavarni, hogy egyáltalán létezem számára, és aki egyedüliként fog létezni számomra, úgy, hogy senki más nem furakodik a helyére az agyamban,sem a szívemben...Addig is, próbálom hozni a formám,minél kevesebb férfiszívsszetöréssel...haha kissé egoistán hangzik,de a lényeg, hogy próbálok egyértelmű lenni mindenki számára:)
But maybe it's the perfect day
Even though the bills are piling
And maybe Lady Luck ain't smiling
But if we'd only open our eyes
We'd see the blessings in disguise
That all the rain clouds are fountains
Though our troubles seem like mountains
There's gold in them hills
There's gold in them hills
So don't lose heart
Give the day a chance to start
Every now and then life says
Where do you think you're going so fast
We're apt to think it cruel but sometimes
It's a case of cruel to be kind
And if we'd get up off our knees
Why then we'd see the forest for the trees
And we'd see the new sun rising
Over the hills on the horizon
There's gold in them hills
There's gold in them hills
So don't lose faith
Give the world a chance to say...
A word or two, my friend
There's no telling how the day might end
And we'll never know until we see
That there's gold in them hills
There's gold in them hills
So don't lose heart
Give the day a chance to start
There's gold in them hills...
There's gold in them hills...
